Támadásokban hét mezőnyjátékossal kezdett a Pest vármegyei együttes, ezt a taktikát körülbelül hat-hét percig alkalmazták. Aztán már nem volt a Dabasnak erre a „cselre” szüksége, mert a mieink rosszul lőtt, rengeteg ziccert hagytak ki, sok labdát szórtak el, és a technikai hibák mellett még a passzaik sem találták meg az „igazi gazdájukat”. Éppen ezért volt meglepő, hogy az első játékrész utolsó perceiben honnan húzták elő azt az öt-nullás rohamot, amellyel megfordította a találkozó állását.

Ezek után a szurkolóink méltán bizakodhattak abban, hogy magukra találnak kedvenceik, ám ebben csalatkozniuk kellett. Nem csökkent a tatabányai hibák száma, és csak Székely Marci bravúrjainak volt köszönhető, hogy a korábbi kétszeres kupagyőztes tartotta a lépést a riválisával. Az utolsó perc azonban a dabasiaké volt, akik a győztes gólt megszerezve sporttörténelmet írtak, és nem csak a kupabronz megszerzésével, hanem azzal is, hogy tét meccsen először tudtak nyerni csapatunk ellen…

A bronzmeccs
Dabas KC – MOL Tatabánya KC 23-22 (12-13)
Győr, Audi Aréna, 2500 néző, vezette: Altmár K., Horváth M.
Tatabánya: Székely M. – Pedro 3, Ancsin, Vilovszki 3, Obradovics, Győri M. 4 (1), Ugalde 5. Csere: Ubornyák 1, Hornyák B., Pergel 2, Bodor, Maras 5 (3). Edző: Tombor Csaba.
Az eredmény alakulása, 3.p.: 0-2, 10.p.: 4-3, 15.p.: 8-4, 21.p.: 10-8, 25.p.: 12-8, 31.p.: 12-14, 46.p.: 19-17, 50.p.: 19-19, 55.p.: 20-22, 57.p.: 22-22.
Kiállítások: 6, illetve 4 perc.
Hétméteresek: 2/1, illetve 4/4.

Így látta az edzőnk
Tombor Csaba: - Úgy látszik, nekünk a két mérkőzés nagyon közel volt egymáshoz, de ennél jóval nagyobb problémát jelentet újólag a helyzetkihasználásunk. De tesszük továbbra is a dolgunkat, megyünk tovább, hiszen a bajnokságban még sok meccs vár ránk.

-Petrik József-