A meccs előtt összefutottunk Ivo Díazzal a tatabányaiak legendájával, aki csak annyit mondott: „Szép, felejthetetlen éveket töltöttem a Tatabányánál, amely mindig is a szívem csücske lesz, eljöttem hát megnézni a fiúkat. Szorítok értük...”
Végül kiderült, talán csak az segített volna Matics mester csapatán, ha Ivo Díaz be is áll.

A vendégek dolgát Szöllősi Balázs sérülésén túl tovább nehezítette, hogy a balátlövő Bozovics, a meccs napjára belázasodott, ezért a vendégek trénerének alaposan fel kellett forgatnia a tervezett csapatát. Ez érződött is az egész mérkőzésen. A kék-fehérek bizonytalanul kézilabdáztak, szellősen védekeztek, és mind elől, mind hátul nagyon pontatlanok voltak. Amikor kialakult az első félidei nagy különbségű hazai előny, biztosra lehetett venni, hogy a Balaton-partiak szakvezetője hosszú lefolyású támadásokat kér csapatától. Ezt a taktikát végig követte is a Füred, így nekünk szemernyi esélyese, illetve időnk sem maradt a találkozó megfordítására.
Kontra Zsolt, a tatabányaiak technikai vezetője: - Az elmúlt három évben szinte nem volt egyetlen olyan mérkőzése sem ennek a csapatnak, amely után ne lehettünk volna büszkék a fiúkra. Most viszont én szégyellem magam helyettük is. Csak lelkes szurkolóink érdemelnek elismerést.

A meccs számokban
3. forduló: Balatonfüred – Grundfos Tatabánya KC 23-19 (13-7)
Balatonfüred, 700 néző, vezette: Bonifert, Oláh.
Füred: Fazekas N. – Hornyák 5(3), Karvatski 2, Németh B. 3, Kemény 3, Szita 6, Varsandán 3(1). Csere: Bősz (kapusok), Gerdán, Déber, Máthé 1, Topic, Debreczeni, Varga M., Horváth L. Edző: Csoknyai László.
Tatabánya: Székely M. – Grigoras 4, Harsányi, Vujovics 3, Dénes, Szöllősi Sz., Juhász Á. 1. Csere: Iancu (kapus), Pásztor Á. 1, Sipos A., Ilyés 3, Vranjes 3, Vrankovics 4. Edző: Matics Vladan.
Az eredmény alakulása, 5. p.: 2-0, 9. p.: 4-1, 12. p.: 4-4, 17. p.: 7-4, 27. p.: 12-7, 35. p.: 16-10, 45. p.: 17-12, 57. p.: 20-17.
Kiállítások: 8, illetve 8 perc.
Hétméteresek: 5/4, illetve 4/0.