– Most már sokkal jobban érzem maga, mint amikor a lecsengőnek tűnő betegségem végén már megpróbálkoztam a védéssel, például az Eger elleni meccsen – újságolta Marci. – Ennek megfelelően két hete edzésbe álltam. Nekem jól jött a válogatottak programja miatti szünet, amelyet végig edzettem, hogy utolérjem magamat. Eleinte, a gyulladásból adódóan még éreztem némi feszítő érzést, ám ez azóta elmúlt. Különösen, ha jó alaposan bemelegítek, már nyoma sincs a „kórnak”.

– Miként viselted ezeket a hosszú heteket, amíg nem léphettél pályára?

– Nehezen. Éppen ezért, most ennyi kihagyás után, a legfontosabb az volt, hogy fejben meggyőzzem magamat, nem kell tartanom már semmitől. Menni fog. Aztán Bogláron, úgy 10–12 perc után, már a védések is jöttek. Elmúlt az a belső óvatosság. Úgy éreztem magam, mint régen.

– Nagyon nehéz meccs vár rátok Cegléden. Kész vagy a bevetésre?

– Teljesen hadra fogható vagyok, leszek. Hogy aztán mekkora és milyen feladatokat bíz rám Matic mester, az rajta múlik, én készen állok.