A Tatabánya kétszer tíz perces koncentrált játékkal begyűjtötte a bronzérmet. A történet dramaturgiája azonban a legjobb regényírókat idéző volt. A klub vezetése valamennyi távozó játékosától elbúcsúzott, az ünnepség slusszpoénja azonban a kék-fehérek, sőt, a magyar kézilabda ikonikus alakjának, Ivo Díaznak a visszavonulása jelentette. A legendás 5-ös, könnyeivel küszködve köszönt el a publikumtól. Különösen akkor hatódott meg, amikor a mezét, az egyesület vezérkara vissza is vonultatta. Aztán, hogy abszolút kerek legyen a történet, a Tatabánya, hazai szurkolók elért utolsó gólja is Ivo nevéhez fűződött ezen a meccsen. Az 59. percben jártunk, amikor a búcsúzó – ahogy korábban már számtalanszor – átkígyózott a váci védelmen, és belőtte a Bányász 25. gólját…
Persze azért a meccsen még történt egy, s más. De a legfontosabb, hogy a találkozó lefújását követően Schmidt Csaba polgármester, az MKSZ képviselőjével közösen a tatabányai fiúk nyakába akaszthatta a bronzérmet. Díaz búcsúját és az éremátadást több mint ezren tapsolták felállva végig.
A hivatalos „aktust” követően pedig – már a csarnokon kívül – drukkerek, csapattagok, szponzorok és sportvezetők ünnepeltek együtt önfeledten, felszabadultan.
Bronzérmes lett a Tatabánya!

Jegyzőkönyv
Kézilabda NB I., férfi, rájátszás az 1-6. helyért, 9. forduló
Grundfos Tatabánya KC – Váci KSE 25-19 (13-8)
Tatabánya, 1100 néző, vezette: Hargitai, Markó
Tatabánya: Mijatovics - Pásztor 4(1), Harsányi, Dénes, Szöllősi Sz. 1, Mazák 2, Vujovics 4(1). Csere: Borbély (kapus), Bodó 7, Díaz 1, Juhász Á. 3, Krszmancsics 2, Crnoglavac 1, Vaskó, Törő. Edző: Matics Vladan.
Vác: Vitáris - Vasics 1, Asztrasapkin 7, Vucsicsevics, Pál 1, Pavlovics 3, Popovics 4(4). Csere: Tóth M. (kapus), Terenyi, Munkácsi 3, Tyiskov, Császár F., Fekete D., Czene. Edző: Zsiga Gyula.
Az eredmény alakulása, 5. p.: 2-1, 16. p.: 6-4, 20. p.: 7-7, 24. p.: 10-7, 36. p.: 15-8, 43. p.: 17-15, 49. p.: 21-15, 55. p.: 23-18.