- Debrecenben születtél és családoddal együtt költöztél Tatabányára. Sikerült már teljesen megszoknod az új légkört? - Igen, úgy érzem hamar beilleszkedtem. Az Árpád Gimnázium tanulója vagyok, szerencsére az osztálytársaim is hamar befogadtak. Tanáraim is elismerik a sportteljesítményem, de semmiféle kivételezésben nincs részem, szerencsére. Ez nem is baj, mert nagy hangsúlyt fektetek az iskolai tanulmányaimra is a sport mellett.

- Hol ismerkedtél meg a kézlabda alapjaival? - Debrecenben, Dobszai Jenő volt iskolaigazgatóm vezetett be a sportág rejtelmeibe.

 - Idén alapembernek számítottál a korosztályos válogatottban. - Igen, megválasztottak csapatkapitánynak is. Jó érzés volt mikor rám gondoltak, és képviselhettem országunkat a mérkőzések során. Napról - napra egyre jobban megismertük egymást a többiekkel és egy jó légkör alakult ki az összetartások során.

-  Milyennek értékeled az elmúlt szezont? - Jól sikerült az idényünk, amit terveztünk véghez is vittük. Úgy érzem, hogy a junior korosztályban az elvárásokon túl is teljesítettünk. Olykor nehéz volt egy korosztállyal feljebb játszanunk.

- Az ifjúsági korosztállyal felállhattatok a dobó legmagasabb fokára. -  A tavalyi jó szereplés után már az idény elején úgy vágtunk neki, hogy szeretnénk megnyerni a bajnokságot. Titokban már akkor erre vágytunk. Sok munkánk van benne, de teljes mértékben megérte ilyen sokat dolgozni

 - Mik a céljaid az elkövetkezendő szezonban?  - Minél jobb eredményt elérni az NB I/B - s csapattal, emellett pedig egyre több játéklehetőséget kiharcolni az élvonalbeli, felnőtt meccseken.

 - Mit elevenítesz fel a legszívesebben a 2013 – 14 – es szezonban? - Sok momentum volt az idén. A Csurgó elleni rájátszás például. Két bajnoki címet szereztem, egyet az NB II-ben, egyet pedig az ifjúsági csapattal. Jó volt bemutatkozni a nemzetközi mezőnyben is, az EHF - Kupában. Az eddigi pályafutásom alatt a Csurgó ellen szerzett 2 gólomra emlékszem a legszívesebben. Ezek voltak az első góljaim felnőtt szinten.

- Mi az utánpótlás csapatod erőssége? - Nagyon gyors játékot játszottunk idén. Szerintem, ez volt a sikerünk kulcsa. Emellett fontos volt a sok elvégzett edzésmunka, jó állóképességre tettünk szert.

- Saját magaddal szemben is kritikus vagy. Hogyan látod, mi az erősséged illetve gyengeséged? - Úgy érzem jó cselező készséggel rendelkezem. Ez mellett elég kreatívan játszom. De azért vannak hiányosságaim is. Könnyű vagyok a felnőtt mezőnyhöz képest és a védekezésemen is van mit javítani.

- Mi a vágyad, hová szeretnél eljutni? - Mint mindenkinek, nekem is a célom a felnőtt válogatottság. Remélem, egyszer egy BL induló csapat tagja is lehetek.

- Rendszeresen látogattad a felnőtt csapat edzéseit is. Mik a tapasztalatid? -  A tréningek általában jó hangulatban telnek, az öltözőben pedig mindig jó a kedve mindenkinek. Úgy érzem jól fogadtak az idősebbek, segítettek mindenben, amiben csak tudtak. Az a tapasztalatom, hogy technikailag képzettnek kell lenni, mert sokkal gyorsabb a játék ezen a szinten. Ez gyorsabb gondolkodást is igényel. Eleinte furcsa volt a fizikális jellegű edzésmunka, kevesebb, de intenzívebb, mint utánpótlás szinten. A taktikai elemek gyakorlására is nagyobb hangsúlyt fektetnek.

- Hol találkozhatnak veled a szurkolók a mindennapokban? - Hétköznap az iskola miatt csak az Árpád Gimnázium – Sportcsarnok útvonalon vagyok fellelhető. Hétvégén, ha nincs meccs, szívesen járok moziba.

Még néhány szó Juhász Ádámról: kedvenc csapata a Barcelona. Nikola Karabatic játékát szereti a legjobban. Ha ételről és italról van szó egy kis csirkemellnek és Cappy baracklének nem tud ellenállni. Szíve szerint Audival járna moziba és kedvenc filmét a Forest Gumpot nézné meg. Szereti Magyarországot és szerinte szülővárosa Debrecen a leghangulatosabb.

Megkértük Nagy Pétert az utánpótlás csapat edzőjét, hogy néhány mondattal jellemezze játékosunkat. A tréner a következőket mondta Ádámról: - Remek játékos. Nagyon sokoldalú, mindig lehet rá számítani. Ez mellett igazi sportember.