- Én oda is Tatabányára megyek. Az összes játékos, aki ott van, talán egy kivételével a játékosom volt az ifiben, vagy korábban. Semmi nem változik – ahogy az Üvegtigrisben mondják. Más munka, más feladat, megpróbálunk összehozni ott valami. A cél a bennmaradás, ami nem lesz egyszerű. Küzdeni fogunk.

- Nehéz döntés volt? - Nem, mert egyeztettünk. A jövőre is gondolni kell Tatán. Generációváltás van, sokan abbahagyták, fiatalok kellenek. Építkezni kell. Amikor elvállaltam a munkát egy kikötésem volt, hogy sokat tudjunk edzeni. A jövőre is gondolva, masszív csapatot kell építenünk.

- Mennyi időre mész? - Marosi Laci egy évre adott kölcsön. Meglátjuk. A mai magyar sportban, a mai kézilabda helyzetben semmi nem biztos. Minden nagyon képlékeny. Fogunk edzeni Tatabányán is. Napi kapcsolatban leszünk. Ezért mondtam, hogy gyakorlatilag semmi nem változik, csak más közegben fogunk dolgozni.