A Fradi elleni, szerdai mérkőzésen állva tapsolt a tatabányai szurkolótábor, amikor a csapatvezetők elbúcsúztatták.

- Nagyon furcsa érzés volt. Igazából nehéz összefoglalni, hogy mit érzek…. Ide kötnek a barátaim, sokat köszönhetek a Tatabányának. Próbáltam mindig a Carbonexért küzdeni, még akkor is, ha néha úgy látszott, hogy nem. Én éltem – haltam ezért a csapatért. Minden ember életében vannak fordulópontok…. Nálam ez most jött el. Remélem, hogy ahová Tatabányáról megyek, ott is annyira szeretnek majd, mint itt. – mondta a mérkőzés után, Máté. - Profi sportembernek tartom magam. Mindent félre kell tennem, hogy még jobb legyek. Próbáltam teljesen kizárni mindent, a vége felé… Én ilyen vagyok. Az érzéseimet nem igazán szoktam kimutatni, talán félek tőle. Ez van…

- Tudod már, hogy merre tovább? - Ami jelenleg publikus, az az, hogy van egy külföldi érdeklődőm, aki nagyon szeretné, hogy náluk játsszam. Orvosi vizsgálat vár rám, az után döntenek majd. Nagyon sok jó élményben volt itt részem. Nem haraggal váltunk el a vezetőséggel. Úgy érzem, hogy férfiemberek módjára megbeszéltünk mindent. Továbbállok és próbálom megvalósítani a terveimet….