- Voltam már ilyen helyzetben. Nem itt, hanem még külföldön. Nincs mese, aki egészséges annak edzenie kell, aki meg beteg, annak meg kell gyógyulnia. – mondta a szerda délelőtti edzésen a tréner.

- Lehet így érdemi munkát végezni? - Nem nagyon. Csapat szinten nem tudunk dolgozni. Van két kapusom, két beállóm, egy balszélsőm és egy irányítóm, talán. Az előző hét is szinte így telt el. A karvinai tornára is úgy tudtunk kiutazni, hogy nagyon kevesen voltunk. Bízom benne, hogy ennél már csak jobb jöhet.

- Milyen volt a karvinai torna? - Összességében jó volt, mert az első két mérkőzésen azok a játékosok még tudtak játszani, akikre többet számítok a bajnokságban. A Karvina egy jó csapat, a cseh bajnok. Ők is úgy jártak, mint mi, sok a sérültjük. Az osztrák csapat is vezeti a saját bajnokságát, talán két játékosuk hiányzott, akik kint vannak a világbajnokságon. Véleményem szerint azon a meccsen jó teljesítményt nyújtottunk, főleg védekezésben. A harmadik meccsre elfogytunk, de összességében szerintem jó volt.

- Fejben tudod még tartani, hogy ki mikorra gyógyulhat meg? - Nem foglalkozom vele. Azokkal foglalkozom, aki edzenek. Ez van. Én edző vagyok, nem orvos. Remélem, néhány napon belül mindenki visszatér. Addig is csináljuk a dolgunkat…