TATABÁNYA CARBONEX: Szente, Melus (kapusok), Diaz 4, Dénes 2, Halász 4, Harsányi 9 (3), Kanyó 4, Kiss Á., Kányai, Nagy T. 5, Serfel 1, Sutka 1, Urban Edző: Debre Viktor.

PICK - SZEGED: Liszkai, Marjanac, Tóth M. (kapusok), Andjelkovics 3, Herbert 1, Lele, Nenadics 3, Oszmajics 2, Simon, Stranovsky 7, Vadkerti 1, Vancsics, Zubai 3, Zvizej 12 (5). Edző: Dragan Djukics

Kiállítások: 16, ill. 8 perc Hétméteresek: 3/3, ill. 5/5

Debre Viktor: - Elég vegyes érzéseim vannak. Nagyon sajnálom a játékosaimat, mert mindent megtettek a siker érdekében. Ritkán szoktam ilyet mondani, de most mondom: kívülálló okok miatt vertek meg bennünket. Természetesen közrejátszottak a mi hibáink és a végére el is fogytunk, rosszkor jöttek a sérülések. Szerintem a fiúk példa értékűen harcoltak, küzdöttek.

- Felemelt fejjel várhatjuk a Dunaferr elleni bronz meccset… - Úgy érzem, ha nem így játszottunk volna, akkor is felemelt fejjel várhatnánk a Dunaferrt. Nem kell szomorkodnunk, a közönség szerintem nem véletlenül maradt itt vesztes meccs után is… Egyet tudomásul kell vennünk. A Tatabánya a Tatabánya, a Szeged meg a Szeged. Nekünk nincs akkora nevünk…. Azt is tudomásul kell venni, hogy senkit nem érdekel a Magyar Kézilabda Szövetségben egy Tatabánya – Veszprém bajnoki döntő. Amikor kiírják a bajnokságot, nekik már előre be van jegyezve egy Veszprém – Szeged döntő. Ezt most kipipáltuk… A magyar férfi kézilabda óriási léptekkel halad a szakadék felé. Szerintem öt éven belül valahol a béka segge alatt leszünk. Az utánpótlás nevelésünk nulla, a játékvezetőink olyanom, mint amilyenek…. Majd meglátjuk… Mi dolgozunk tovább, de az a baj, hogy a külső körülmények megviselik az embert. Engem is megvisel, nagyon, de a játékosaimat még jobban….

- Dunaferr ellen folytatjuk a rájátszást…. Egy éremmel talán a helyünkre tehetnek minket végre…. - Itt helyben, talán…. A nagy gond az, hogy a Magyar Kézilabda Szövetséget ez sem érdekelné, nekik le van osztva minden. Vagy be tudunk kerülni az élre és velünk is számolni fognak, vagy továbbra is lekezelnek miket, és tolják az ellenfelet. Úgy érzem most is a Szeged játszott hazai pályán. Nekik mindent elnéztek, minket meg ütöttek – vágtak. A kapus belerúgott a játékosomba, és nem állítják ki, aztán fekete majomnak szólítják a játékosomat, az ilyen dolgokat nehezen éli meg az ember. Mindenki mindenkinek a barátja, az apuka tolja a fiát, a fia húzza magával a barátját és ez így megy…. Magyarországon vagyunk. Én két éve jöttem haza és szinte minden nap szembesülök azzal, hogy hazajöttem Magyarországra…. Biztos sokan azt mondják, hogy agyamra ment a jólét… de ez tényleg így van….

- Legyünk optimista magyarok, jó? - Persze, legyünk…. Amit most mutattunk az szerintem elég lehet… Arra kell figyelnünk, hogy ne énekeljék ki a sajtot a szánkból… A Dunaferr nem rossz csapat, nem szabad őket lebecsülni…